Több mint 8 éve foglalkozik galaxisvetítőkkel, lávalámpákkal és tudományos dekortárgyakkal, több száz terméket tesztelve valós otthoni környezetben.
A neves tudósok listája
A tudós olyan személy, aki a tudományt alkalmazza és kutatásokat végez a tudás fejlesztése érdekében. A tudósok olyan területeken tevékenykednek, mint a természettudományok, az elvont tudományok, az alkalmazott művészetek, a természettudományok, a matematika, az orvostudomány és a társadalomtudományok.
A tudósok munkája két kategóriába sorolható: a természettudományok (fizika és élettudományok) és a humán tudományok (társadalomtudományok). Néhány híres tudós beszél munkájáról és arról, hogy szerintük milyen lesz a technológia jövője. Ezek közé a híres tudósok közé tartozik például Albert Einstein, Ada Lovelace, Marie Curie és Stephen Hawking.
Az alábbi lista ezekről a híres tudósokról a hírnevük szerint van rangsorolva.
Albert Einstein
Albert Einsteint a elméleti fizika atyjaként ismerik. 1921-ben a fotoelektromos hatással kapcsolatos kutatásaiért elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
1915-ben publikált egy elméletet, amely később kvantumelmélet néven vált ismertté. Ez egy radikálisan új megközelítés volt a természet leírására és megértésére, amelyet relativitásnak neveztek, és amely egyenértékűséget állapított meg az energia és a tömeg között. A tanulmány rendkívül nagy hatást gyakorolt, hozzájárulva a fizika és a csillagászat közötti összhang megteremtéséhez. Például előre jelezte, hogy a fénynek az út hosszától függően különböző időbe telik, amíg egyik helyről a másikra eljut. Ez teszi őt az egyik legelismertebb tudóssá minden generációt tekintve.
Isaac Newton
Isaac Newton, aki 1642. december 25-én született Woolsthorpe-ban, Lincolnshire-ben, a klasszikus mechanika atyja. Newton angol fizikus és matematikus volt, aki felfedezte a mozgás törvényeit és az univerzális gravitációt, amelyek a klasszikus mechanika alapját képezték. Ez a híres tudós megfogalmazott egy hűtési törvényt is, amely szerint egy tárgy hőmérséklete a tömegével fordítottan arányosan változik.
Őt tartják annak a személynek is, aki hozzájárult a funkcionálanalízis, a számítás, az optika és a csillagászat paradigmaváltásához Európában. A Principia Naturalis Philosophiae-t tartják legkiválóbb művének.
Marie Curie
A lengyel származású francia fizikus és kémikus, Marie Curie lett az első nő, aki Nobel-díjat nyert, az első személy, aki kétszer nyert, és az egyetlen, aki több tudományágban is kétszer nyert.
Marie Curie volt az első női professzor is a Párizsi Egyetemen. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a híres tudósnak a kutatásai a sugárzás jelenségére, a radioaktivitásra és a rádium izolálására irányultak, amiért megosztott Nobel-díjat kapott férjével, Pierre Curie-vel (1859–1906), aki a „radioaktivitás” kifejezést találta ki.
Ada Lovelace
Ada Lovelace-t elsősorban arról ismerik, hogy őt tartják az első számítógépes programozónak. Charles Babbage analitikus gépével kapcsolatos munkája egy általános célú számítógép terveihez vezetett, amelyet azonban 1852-ben bekövetkezett halála előtt soha nem tudott saját kezűleg megépíteni.
Ez a híres tudós és az informatika úttörője 1815. december 10-én született Londonban. A matematika iránti szenvedélyét édesanyjától, Annabella Milbankétől örökölte, aki szintén a matematika lelkes híve volt.
Ma is él az emléke az ADA nevű programozási nyelvnek köszönhetően, amelyet számos modern technológia – például a repüléstechnika, az autóipar és más területek – még mindig használ.
Alexander Bell
Alexander Graham Bell neves tudós és a telefon feltalálója volt. 1847. március 3-án született Edinburgh-ban, Skóciában. Édesanyja Eliza Grace Symonds, édesapja pedig Alexander Melville Bell volt. Három testvére volt: két idősebb testvére, Melville James Bell (született 1846-ban) és Edward Charles Bell (született 1850-ben), valamint egy fiatalabb testvére, Robert Arthur Bell (született 1858-ban).
Bell az edinburgh-i Royal High Schoolba járt, majd Londonba költözött, hogy a University College Londonon tanuljon, ahol a fizikus John Tyndall irányítása alatt természettudományokat hallgatott. Itt ismerkedett meg Thomas Watsonnal, aki később társa lett a „Bell & Co” néven alapított vállalkozásukban.
1870-ben Alexander Graham Bell a Boston University School of Oratory hangfiziológia-professzora lett. A következő évben feleségül vette Mabel Hubbardot, akitől öt gyermeke született: Elsie May (1871) és Marian Hubbard (1873).
A telefon és a fotofon híres feltalálója első nyilvános bemutatóját úgy tartotta, hogy a szoba másik végéből odakiáltott asszisztensének: „Watson úr, jöjjön ide!”.
Charles Darwin
Charles Darwint a történelem egyik legbefolyásosabb tudósának tartják. Brit tudósként és természettudósként vált híressé. Ő alkotta meg az evolúcióelméletet, és nagy hatással volt arra, ahogyan a természeti világról gondolkodunk.
Úgy tartják, hogy ő fektette le a modern evolúciós elmélet és a természetes kiválasztódás alapjait. „A fajok eredete” című könyvét darwinizmusnak vagy neodarwinizmusnak nevezték.
A tudós a híres tudós egyébként 1809. február 12-én született Shrewsburyben, Shropshire-ben, Angliában. Apja gazdag orvos volt, édesanyja pedig 8 éves korában meghalt. A Christ Church College-ban, az Oxfordi Egyetemen szerzett bölcsész diplomát. 1831-ben pedig a HMS Beagle fedélzetén Dél-Amerikába hajózott egy ötéves földmérési expedíció keretében.
Fedezze fel és mutassa be otthonában a híres tudósok által inspirált tudományos tárgyakat a „A 10 legnagyobb tudományos felfedezés” című cikkünk segítségével.
Gyakori kérdések
Melyik ajándék illik jobban egy fizikatanárhoz vagy tudomány iránt rajongó tinédzserhez: galaxis projektor vagy Nixie óra?
A galaxis projektor lámpa ideális hangulatvilágításnak fiatalabbaknak és hálószobába, míg a Nixie óra retro-tudományos dekoráció, ami inkább felnőtt íróasztalra vagy irodába illik. Ha valaki a csillagászat iránt rajong, a projektor jobb választás; ha a régi labortechnika esztétikáját szereti, a Nixie óra lesz a nyerő ajándék.
Mekkora periódusos rendszer posztert érdemes választani egy dolgozószoba falára?
Kisebb, A3-as periódusos rendszer poszter jól mutat íróasztal fölött vagy polcnál, míg nagyméretű, XXL kémia falikép nappaliban vagy tanteremben lesz igazán hatásos. Válassz fényes, laminált kivitelt, ha gyakran törölnéd le a port, és sötét hátterű designt, ha modern, minimalista tudományos enteriőrt szeretnél kialakítani.
Milyen lávalámpát érdemes venni, ha valaki most ismerkedik a tudományos otthoni dekorációval?
Kezdőknek a klasszikus, kisebb méretű lávalámpa ajánlott meleg, borostyánszínű folyadékkal, mert ez a legmegbízhatóbb és leggyorsabban felmelegszik. Ha ajándékba veszed, válassz élénkebb, kék vagy lila árnyalatú változatot íróasztali dekorációnak, ez különösen népszerű tinédzsereknél és diákszobákban.
Kinek ajánlott inkább tensegrity fizikai asztali dísz, és kinek a csillagkép falidekor?
A tensegrity szerkezet mérnököknek, fizika iránt érdeklődőknek szuper beszélgetésindító tárgy az íróasztalon, mert lebegő egyensúlyával kelt figyelmet. A csillagkép falidekor inkább esztétikai, hangulatteremtő elem, így csillagászat rajongóknak vagy romantikus hálószoba-dekorációhoz illik jobban, mint funkcionális tudományos játékszernek.
