Több mint 8 éve foglalkozik galaxisvetítőkkel, lávalámpákkal és tudományos dekortárgyakkal, több száz terméket tesztelve valós otthoni környezetben.
Mi az a giroszkóp?
A giroszkóp egy olyan műszer, amely egy tárgy orientációjának és szögsebességének fenntartására vagy megőrzésére szolgál. Ehhez a forgási nyomaték orientációjának megmaradásának elvét alkalmazza. A szabadon forgó tárcsával a giroszkóp képes minden lehetséges orientációt felvenni, miközben forgástengelye változatlan marad.
Valóban, amikor a giroszkóp forgótárcsája forog, a műszer forgástengelye stabil marad, még ferde alapon is. Ahogy a tárcsa sebessége növekszik, a forgási nyomaték is jelentőssé válik, így stabilizálva a giroszkópot és azt a tárgyat, amelyben el van helyezve.
A precessziós mozgás
Teljes forgás közben, ha valamilyen erő hatna a tengelyre, a giroszkóp egyensúlyát vesztené. A tengely lassabban mozog, egy precessziós mozgásnak nevezett kúpos pályát követve. A giroszkóp tovább forog, de nem esik le.
A giroszkóp és a mozgási energia
A klasszikus fizikában és mechanikában a giroszkóp és a kinetikus mozgás elválaszthatatlanok egymástól. Míg az előbbi a forgás és a szöghelyzet megfigyelésére szolgáló mechanizmust jelenti, az utóbbi egy vektoros mennyiség, amelyet e forgás megőrzésére használnak. Itt megtudhat mindent, amit a giroszkópról és a kinetikus nyomatékról tudni kell.
A kinetikus nyomaték
A szögimpulzus néven is ismert kinetikus momentum egy vektormennyiség, amelynek iránya és jele megegyezik a szögsebességével. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a tárgy forgástengelyének egyben szimmetriatengelyének is kell lennie.
A Wikipedia szerint egy M anyagi ponttól egy O pontig mért forgási nyomaték megegyezik a mozgási mennyiség O ponttal szembeni nyomatékával. Amikor a forgási nyomaték nem változik, a forgástengely stabil marad. Ez a forgási nyomaték megmaradása, vagyis a giroszkópos hatás.
A giroszkópos hatás
Ahhoz, hogy konkrétan megértsük ezt a mechanizmust, vegyünk egy kerékpárkerekét. Fogjuk meg kinyújtott karral a kerékagy anyáinál. Kérjünk meg valakit, hogy gyorsan forgassa meg a kereket. Ha megpróbál a forgó kerék felé hajolni, ellenállást fog érezni. A forgásimpulzus megmaradása ellensúlyozza ezt a mozgást. A giroszkópos hatás tartja egyensúlyban ezt a kereket. Fontos megjegyezni, hogy a giroszkópos hatás a forgási sebességgel együtt növekszik.
A giroszkóp története
Az első háromtengelyes giroszkópot Léon Foucault találta fel 1852-ben. Ő arról ismert, hogy megalkotta a Foucault-ingát. A Föld forgásával kapcsolatos egyik kísérlet során Foucault rájött, hogy ingája a Föld forgásához képest lassan forog. Ez a kísérlet arra ösztönözte, hogy olyan műszert tervezzen, amely képes gyors forgást elég hosszú ideig fenntartani. Forment nevű munkatársával együtt megalkotta a giroszkópot. Rájött továbbá, hogy ez az új műszer képes az észak irányát jelölni és a meridiánhoz igazodni. giroszkópos iránytűnek nevezte el.
A 19. század végétől megjelentek az első motoros giroszkópok. A giroszkópos iránytűket ezentúl a földrajzi észak, és nem a mágneses észak jelzésére használták. Ezek felváltották a hajók iránytűit is. A 20. századtól kezdve a giroszkópos iránytűk megjelennek a katonai fegyverzetben is.
Manapság a giroszkópokat az elektronikus eszközök stabilitásának fenntartására is használják. Ma már megtalálhatók az órákban, de az okostelefonokban is, ahol elektromágneses tehetetlenségi mikrorendszerek formájában jelennek meg.
A giroszkóp alkatrészei
A mechanikus giroszkóp lényegében a következő elemekből áll:
- Egy középen elhelyezkedő forgó tárcsa. A tárcsa közepén található a giroszkóp súlypontja, amely nélkül a műszer nem működhet.
- Egy forgástengely, amely a tárcsa közepén halad át, és tetszőleges irányba mutat.
- Három kardáncsukló (forgócsapágy, amely lehetővé teszi egy tárgy egyetlen tengely körüli forgását), amelyek háromtengelyes giroszkópot alkotnak:
- Az első golyóscsapágyak segítségével a tengelyhez van rögzítve.
- A második a belső tengelyhez van rögzítve
- A harmadik a külső kerethez van rögzítve
A giroszkóp felhasználási területei
A giroszkópot manapság a fizika mellett számos más területen is alkalmazzák, valamint számos iparágban (ipar, repülés, olajipar stb.). Alkalmazási területei:
- Torpillák és rakéták irányítása
- Repülőgépek kanyarodásának koordinálása vagy jelzése
- Bizonyos stresszoldó tárgyak, például forgók, jojók, vorteconok vagy spinnerek gyártása
- A kamera stabilizálása mozgó tárgyak felvétele közben
- Motorkerékpárok, kerékpárok vagy kétkerekű járművek építése egyensúlyban
- Rádiótávirányítású helikopterek építése, és még sok más
Ezenkívül ezt a műszert űrállomásokon, a Hubble űrtávcső fedélzetén és a fizika szakértőinek számos más területén is használják.